Reggel a

Reggel a

dolgos-tálból venni a

dúskeblű elhevert nyárból a

maroknyi földfogta kiégett

lassútáncú port

délben fel

feldobni magasra az egészet

és hagyni szállni

aztán hosszúig várni az árnyékot

s az estében rálelni hamarost a

foszlóskalács bélű

puhákat a setétnek beszélő

hímeslányos aludásra

hogy reggel a

Adassék

Légyen a magasságnak teteje,

és a mélységnek alja.

Neveztessék ez csúcsnak, melyről két út vezet,

és mindegyike zuhanás.

De maradjék abba a zuhanás a mélységnek aljában,

és adassék meg az esély.

Hogy mehessék előre az ember,

ha nem is föl egészen, de kicsinyt.

Míg érzi, hogy támasza vagyon,

és van fölfelé.

És ha már nincs, akkor jöjjék le

a csúcs hozzá közelébb.


A képről:
A kép a dialízis központban készült sorozatból való. Szenvedés, remény, hit és Gabi, aki magában hordozza ezt az egészet.

Magányom csengője

Egyedül létembe

csendembe temetve

          nézem a vagyom

Eszem a kenyerem

a kutyámat etetem

          várok de nagyon

Állom a tétem

magam ellenében

          nem kérek lapot

Erős a hitem

nyitva a tenyerem

          kifelé hallgatok

Most megszólal kint s benn

bennem egy csengőcske

          Megjött valaki


A képről:
Szegeden készült a ferences templom udvarán. A dupla ablakkeret egyrészt őrzi a múltat, az eredeti állapotot, és mutatja a jelent.

Van egy nap

 

Van egy nap

amely mint mindig

azzal kezdődik

hogy

van egy nap

és csak úgy halad

csigadélelőtt

csigadélután

estére múltidőt

hagy maga után

és egy jelet

hogy lehet

sőt biztos szinte

hogy holnap megint

van egy

Az idő lassú járása

Álomízű hajnalban

még éppenhogy csak látok

alszol mellettem gubóvá kucorodva

számolom a szuszogásod

jóleső mozdulatlan sóvárgással kúszik

 el az idő

egyik válladtól a másikig

Szélverte estében

zápor söpör az ablaküvegen

nagyon várom, hogy legyél velem

ezer 'talán'-ok pörögnek a fejemben

a szívverésemmel is sürgetem

 az időt
ami szinte áll

A képről:
Ez még egy régi kép, kicsit kísérleteztem. Titok hogyan készült, de nem számítógépes effekt.

Isten, tudod-e

Isten, tudod-e

hol vagyok?

Mert csak ettől félek

hogy majd nem tudod biztosan

én meg erre arra - kóválygok

a világban össze vissza

s neked fogalmad

se lesz, hol vagyok

amikor meghalok

A képről:
A kép Bársonyoson készült, a plébánia által működtetett kollégium lépcsőfordulójában.  Ide szoktunk járni lelki gyakorlatra. Minden alkalommal, amikor lejövök az emeletről és felbukkan a kanyarban ez a Jézus szobor meglepődöm egy kicsit, ki áll itt és miért figyel? Nem lehet megszokni.

Ordít a szél és semmi hang
(rossz álom)

Ordít a szél

makacs kígyó veri a fákat

sutban áll a jó király

büntetik a boszorkákat

Ül a félsz a lelkemen

csavarja a kezem hátra

jeges tüske vájja bele

éles körmét tíz bordámba

Csukott szemmel halál-sorsot

minden percre oszt a fagy

mondanék 'állj'-t de számon

nem jön ki hang

Menekvésim apró vadak

hó alatt lapítanak

csőrükben varjak

parazsat hordanak

rájuk

A képről:
Ez a kép Sándor házánál készült, kívül a falon figyel ez a koponya. El is felejtettem megkérdezni, hogy milyen állaté. Talán egy aliené.